Általános tudnivalók
A lakások, víkendházak, üdülők vagy családi házak tulajdonosai gyakran rákényszerülnek, hogy házuk, lakásuk villamos hálózatán javítást végezzenek. Gyakori azonban, hogy az elképzelés ugyan megvan, hiányzik viszont a megfelelő képesítés és képesség, vagyis az elektrotechnikai szabványok és előírások biztos ismerete valamint a szükséges gyakorlat.
Sajnos elég gyakran előfordul, hogy egy-egy ház vagy lakás tulajdonosa vagy bérlője alapvető elektrotechnikai ismeretek nélkül is önállóan alakítgatja az elektromos hálózatot, ahogy éppen szüksége van rá. Ilyenkor aztán könnyen hiba történik, akár csak két vezető bekötésekor is, amely ez komolyan veszélyeztetheti a lakók életét.
Főleg az alumíniumvezetőt tartalmazó rendszerekben, a villamos hálózati készülékek kapcsainál szokott előfordulni. Az ezt előidéző folyamat meglehetősen ismert: a kapocs és a vezető felülete közötti átmeneti ellenálláson áthaladó áram az érintkezési felületet felmelegíti. A keletkezett hő megnöveli az alumínium mechanikus nyomás alatt kisebb mértékben hidegben is meglévő, képlékennyé válását, amitől még jobban megnövekszik az érintkező felületek közti átmeneti ellenállás, ezáltal egyre nagyobb lesz a keletkező hőmennyiség is. Egy idő után elegendő hő termelődik ahhoz, hogy a PEN-vezető és a kapocs érintkezési helyén a hőmérséklet elérje azt az értéket, amitől az alumíniumvezető az X pontban megolvad. Ekkor bekövetkezik a veszélyes szituáció, ami azért is különösen aggályos, mert senki nem számít rá.
Az új és felújított belső villamos hálózatokban már nem szabad összevonni a védővezető és a nulla vezető feladatát. Ez azt jelenti, hogy a háromfázisú hálózatokban minden esetben öt, az egyfázisúakban három vezetőt kell használni. A követelmény egyáltalán nem áll ellentétben az elosztókábeleknél vagy a külső elosztóhálózatoknál alkalmazott „nullázós" technológiával. Ezekben ugyanis a nulla vezetéket több pontban is leföldelik. Utoljára abban a pontban kell összekötni a földi feszültségpotenciállal, ahol a csatlakoztatott létesítmény hozzákapcsolódik az áramelosztóhálózathoz. Innentől kezdve viszont a nulla vezetéknek (N) és a védővezetéknek (PE) már teljesen önállóan kell haladnia. Ez a PE védővezető a következő részeket köti össze: testek (váz stb.), földelők, központi földelőkapcsok, a betáplálás közvetlenül földelt üzemi vezetője, a villamos szerkezethez (vagyis annak áramköréhez) nem tartozó, vezető anyagú részek. Ezen vezető színe zöld-sárga. Feladata, hogy megakadályozza, hogy a villamos készülék, ill. berendezés meghibásodásakor a kézzel érintkező fémes része veszélyes feszültség alá kerüljön. Ugyanis összeköti a készülék, ill. berendezés vezetőképes, kézzel érinthető részeit más készülék hasonló részeivel és/vagy a földdel. Hiba esetén áram folyik rajta.
A vezetékek fektetése és a készülékek beszerelése
A villamos kiépítéseket általában véve úgy kellene kialakítani, hogy sehol ne kelljen túl sok kábelt hosszú szakaszon párhuzamosan egymás mellett vezetni. Célszerűbb inkább több kapcsoló- és elosztótáblát közbeiktatni, amelyeket egymással többnyire csak egyetlen nagyobb keresztmetszetű villamos vezeték kapcsol össze. Az ilyen másodlagos elosztókból kiinduló vezetékek azután már mindig rövidek lesznek, egyenesen az egyes áramkörökhöz vezetve. Az egész rendszer így sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A vezetékeket aszerint kell kiválasztani (azaz olyan keresztmetszettel), hogy milyen terhelésre kell rajtuk számítani. A vezetékeknek, a vezetőhálózat kialakítására szolgáló összes alkatrésznek és egyáltalán a villamos hálózat minden elemének meg kell felelnie a vonatkozó szabványban előírtaknak és rendelkezniük kell a megkövetelt minőségi bizonylattal. A lakásépítéshez használt elektromos alkatrészek, készülékek az olyan termékek csoportjába tartoznak, amelyeknél különös figyelmet kell szentelni az elektromos biztonságra, ill. az elektromágneses kompatibilitásra. Ezeket a megfelelő állami minőségvizsgáló szervnek hitelesítenie kell.
A vezetők és kábelek rejtett beépítése
A vezetők és kábelek rejtett beépítésére a következő lehetőségek jöhetnek szóba: vakolat alatti, betonba beépített, illetve vakolatba vagy a vakolat alatti hornyokba helyezett kábelvezetékek.
Arejtett fektetési eljárások vitathatatlan előnye, hogy a vezetők és kábelek nem zavarják meg a belső tér esztétikáját. Vannak azonban más előnyei is, mint pl. hogy jó védelmet nyújtanak a mechanikus sérülésekkel szemben, így kiépített vezetékrendszernek hosszú az élettartama és csak minimális karbantartást igényel. Védőcső alkalmazásakor érdemes tartalék helyet hagyni benne a későbbi változtatásokra, újabb vezetők beépítésére. A rejtett vezetések kisebb hátránya viszont, hogy a falazatban hornyot vagy üreget kell kialakítani. Hátrányuk még, hogy egyenes vonalú vezetésnél 15 m-enként, ívet vagy kanyart is tartalmazó vezetésnél 10 m-enként elágazó- vagy szerelődobozt kell közbeiktatni. További hátrány az is, hogy a beszerelési munkát nem lehet egy lépésben elvégezni, legalább két ütemre kell felosztani: 1. lépés - a hornyok és a kábeleket befogadó rendszer kialakítása, beleértve a vezetők védőcsövekbe fektetését; 2. lépés - a vezetők összekötése a dobozokban, és a szerelvények beszerelése.
Kapcsolók és dugaszolóaljzatok
A házakban és lakásokban kiépített elektromos hálózatok leggyakrabban használt szerelvényei a dugaszolóaljzatok, amelyeken keresztül a különböző elektromos fogyasztók az áramkörhöz csatlakoznak. Számuk egy-egy korszerűbb belső hálózatban legalább háromszorosa a világítás kezelésére szolgáló kapcsolóknak és más elektromos szerelvénynek. A gyors műszaki fejlődés óriási mennyiségben ontja az újabb és újabb fogyasztókat, villamos és elektronikus berendezéseket, amelyek mind a hálózatból nyerik az áramot. Az elektromos áramköri dugaszolóaljzatok iránti igény ezért egyre nagyobb.
A több dugaszolóaljzat és kapcsoló iránti szükséglet azt szokta eredményezni, hogy a helyiség egy-egy kisebb terébe több szerelvény kerül.
Ha egy helyiségben kellemes környezetet akarunk kialakítani, nem kellene a lakók szemét fölösleg zavaró hatásoknak kitenni, márpedig az egymáshoz képest elmozdult készülékdobozok optikai hatása mindenképpen az, nem is beszélve az így elrendezett készülékek és az adott belső térben kialakított belsőépítészeti stílus közötti diszharmóniáról.
Fontos tehát, hogy az elektromos kiépítésbe szánt szerelvények megvásárlása előtt értekezzünk róluk. A jó szakember képes tanácsot adni a kapcsolók és dugaszolóaljzatok külső burkolatának - a helyiség bútoraihoz és a többi lakberendezési tárgyhoz legjobban illő formájára, sőt színére is, ami sok esetben akár egymástól eltérő is lehet a helyiség különböző részeiben. Az is lényeges, hogy közös keretbe helyezni. Ilyen többszörös keretet alkalmazva a szerelvények elmozdulása már nem csúfíthatja el a helyiséget, és minden dugaszolóaljzat és kapcsoló egyforma küllemű és színű lehet. Rendeződhetnek vízszintes vagy függőleges sorokba, de felvehetnek akár rács formát is.