Általános tudnivalók

A lakások, víkendházak, üdülők vagy családi házak tulajdonosai gyakran rákényszerülnek, hogy házuk, lakásuk villamos hálózatán javítást végezzenek. Gyakori azonban, hogy az elképzelés ugyan megvan, hiányzik viszont a megfelelő képesítés és képesség, vagyis az elektrotechnikai szab­ványok és előírások biztos ismerete valamint a szükséges gyakorlat.

Sajnos elég gyakran előfordul, hogy egy-egy ház vagy lakás tulajdonosa vagy bérlője alapvető elektrotechnikai ismeretek nélkül is önállóan alakít­gatja az elektromos hálózatot, ahogy éppen szüksége van rá. Ilyenkor aztán könnyen hiba történik, akár csak két vezető bekötésekor is, amely ez komolyan veszélyeztetheti a lakók életét.

Főleg az alumíniumvezetőt tartalmazó rendszerekben, a villamos hálózati készülékek kapcsainál szokott előfor­dulni. Az ezt előidéző folyamat meglehetősen ismert: a kapocs és a vezető felülete közötti átmeneti ellenálláson áthaladó áram az érintkezési felületet felmelegíti. A keletkezett hő megnöveli az alumínium mechanikus nyomás alatt kisebb mértékben hidegben is meglévő, képlékennyé válását, amitől még jobban megnövekszik az érintkező felületek közti átmeneti ellenállás, ezáltal egyre nagyobb lesz a keletkező hőmennyiség is. Egy idő után elegendő hő termelődik ahhoz, hogy a PEN-vezető és a kapocs érintkezési helyén a hőmérséklet elérje azt az értéket, amitől az alumíniumvezető az X pontban megolvad. Ekkor bekö­vetkezik a veszélyes szituáció, ami azért is különösen aggályos, mert senki nem számít rá.

Az új és felújított belső villamos hálózatokban már nem szabad összevon­ni a védővezető és a nulla vezető feladatát. Ez azt jelenti, hogy a három­fázisú hálózatokban minden esetben öt, az egyfázisúakban három vezetőt kell használni. A követelmény egyáltalán nem áll ellentétben az elosztókábeleknél vagy a külső elosztóhálózatoknál alkalmazott „nullázós" technológiával. Ezekben ugyanis a nulla vezetéket több pontban is leföldelik. Utoljára abban a pontban kell összekötni a földi feszültség­potenciállal, ahol a csatlakoztatott létesítmény hozzákapcsolódik az áramelosztóhálózathoz. Innentől kezdve viszont a nulla vezetéknek (N) és a védővezetéknek (PE) már teljesen önállóan kell haladnia. Ez a PE védővezető a következő részeket köti össze: testek (váz stb.), földelők, központi földelőkapcsok, a betáplálás közvetlenül földelt üzemi vezetője, a villamos szerkezethez (vagyis annak áramköréhez) nem tartozó, vezető anyagú részek. Ezen vezető színe zöld-sárga. Feladata, hogy megakadá­lyozza, hogy a villamos készülék, ill. berendezés meghibásodásakor a kéz­zel érintkező fémes része veszélyes feszültség alá kerüljön. Ugyanis össze­köti a készülék, ill. berendezés vezetőképes, kézzel érinthető részeit más készülék hasonló részeivel és/vagy a földdel. Hiba esetén áram folyik rajta.

A vezetékek fektetése és a készülékek beszerelése

A villamos kiépítéseket általában véve úgy kellene kialakítani, hogy sehol ne kelljen túl sok kábelt hosszú szakaszon párhuzamosan egymás mellett vezetni. Célszerűbb inkább több kapcsoló- és elosztótáblát közbe­iktatni, amelyeket egymással többnyire csak egyetlen nagyobb kereszt­metszetű villamos vezeték kapcsol össze. Az ilyen másodlagos elosztókból kiinduló vezetékek azután már mindig rövidek lesznek, egyenesen az egyes áramkörökhöz vezetve. Az egész rendszer így sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A vezetékeket aszerint kell kiválasztani (azaz olyan keresztmetszettel), hogy milyen terhelésre kell rajtuk számítani. A veze­tékeknek, a vezetőhálózat kialakítására szolgáló összes alkatrésznek és egyáltalán a villamos hálózat minden elemének meg kell felelnie a vonatkozó szabványban előírtaknak és rendelkezniük kell a megkövetelt minőségi bizonylattal. A lakásépítéshez használt elektromos alkatrészek, készülékek az olyan termékek csoportjába tartoznak, amelyeknél különös figyelmet kell szentelni az elektromos biztonságra, ill. az elektromágneses kompatibilitásra. Ezeket a megfelelő állami minőségvizsgáló szervnek hitelesítenie kell.

A vezetők és kábelek rejtett beépítése

A vezetők és kábelek rejtett beépítésére a következő lehetőségek jöhet­nek szóba: vakolat alatti, betonba beépített, illetve vako­latba vagy a vakolat alatti hornyokba helyezett kábelvezetékek.

Arejtett fektetési eljárások vitathatatlan előnye, hogy a vezetők és ká­belek nem zavarják meg a belső tér esztétikáját. Vannak azonban más előnyei is, mint pl. hogy jó védelmet nyújtanak a mechanikus sérülésekkel szemben, így kiépített vezetékrendszernek hosszú az élettartama és csak minimális karbantartást igényel. Védőcső alkalmazásakor érdemes tarta­lék helyet hagyni benne a későbbi változtatásokra, újabb vezetők beépí­tésére. A rejtett vezetések kisebb hátránya viszont, hogy a falazatban hornyot vagy üreget kell kialakítani. Hátrányuk még, hogy egyenes vonalú vezetésnél 15 m-enként, ívet vagy kanyart is tartalmazó vezetésnél 10 m-enként elágazó- vagy szerelődobozt kell közbeiktatni. További hát­rány az is, hogy a beszerelési munkát nem lehet egy lépésben elvégezni, legalább két ütemre kell felosztani: 1. lépés - a hornyok és a kábeleket befogadó rendszer kialakítása, beleértve a vezetők védőcsövekbe fek­tetését; 2. lépés - a vezetők összekötése a dobozokban, és a szerelvények beszerelése.

Kapcsolók és dugaszolóaljzatok

A házakban és lakásokban kiépített elektromos hálózatok leggyakrabban használt szerelvényei a dugaszolóaljzatok, amelyeken keresztül a külön­böző elektromos fogyasztók az áramkörhöz csatlakoznak. Számuk egy-egy korszerűbb belső hálózatban legalább háromszorosa a világítás keze­lésére szolgáló kapcsolóknak és más elektromos szerelvénynek. A gyors műszaki fejlődés óriási mennyiségben ontja az újabb és újabb fogyasz­tókat, villamos és elektronikus berendezéseket, amelyek mind a hálózat­ból nyerik az áramot. Az elektromos áramköri dugaszolóaljzatok iránti igény ezért egyre nagyobb.

A több dugaszolóaljzat és kapcsoló iránti szükséglet azt szokta ered­ményezni, hogy a helyiség egy-egy kisebb terébe több szerelvény kerül.

Ha egy helyiségben kellemes környezetet akarunk kialakítani, nem kellene a lakók szemét fölösleg zavaró hatásoknak kitenni, márpedig az egymáshoz képest elmozdult készülékdobozok optikai hatása mindenképpen az, nem is beszélve az így elrendezett készülékek és az adott belső térben kialakí­tott belsőépítészeti stílus közötti diszharmóniáról.

Fontos tehát, hogy az elektromos kiépítésbe szánt szerelvények megvásár­lása előtt értekezzünk róluk. A jó szakember képes tanácsot adni a kapcsolók és dugaszolóaljzatok külső burkolatának - a helyiség bútoraihoz és a többi lakberendezési tárgyhoz legjobban illő formájára, sőt színére is, ami sok esetben akár egymástól eltérő is lehet a helyiség különböző részeiben. Az is lényeges, hogy közös keretbe helyezni. Ilyen többszörös keretet alkalmazva a sze­relvények elmozdulása már nem csúfíthatja el a helyiséget, és minden dugaszolóaljzat és kapcsoló egyforma küllemű és színű lehet. Rendeződ­hetnek vízszintes vagy függőleges sorokba, de felvehetnek akár rács for­mát is.

 

 

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. További info