Parkettafelületek csiszolása, felületkezelése
A padlót borító fa esztétikus felületkezelése többlépcsős folyamat során érhető el. A felületkezelést döntően az alábbi munkafolyamatok határozzák meg:
- durva, közepes csiszolás,
- fugázás,
- finom csiszolás,
- alapozás,
- fedőlakkozás,
- lakkcsiszolás,
- fedőlakkozás.
Amennyiben olajjal, vagy viasszal felületkezeljük a padlót, úgy azt közvetlenül a finom csiszolás után tehetjük meg. Az egyes műveletek kivitelezésénél felhasznált eszközök, anyagok használatánál mindenképp vegyük figyelembe a gyártói ajánlásokat.
Parkettafelületek csiszolása
Az egyes csiszolási feladatok elvégzésére különböző célgépeket használnak. Három alaptípus különböztethető meg:
- hengeres vagy szalagos csiszológépek,
- szélcsiszolók,
- tárcsás gépek.
Az első csoportba tartozó eszközök nagy felületek megmunkálására alkalmasak. A szélcsiszolók kialakítása biztosítja a falak menti, valamint nehezen hozzáférhető helyek csiszolását. A tárcsás gépek többfunkciós berendezések, alkalmasak csiszolásra, olajok eloszlatására és polírozásra egyaránt. A fektetés után ragasztott padló esetén legalább 1-3 napot kell várni a csiszolással a ragasztó kötési ideje miatt.
Szegezett, vagy egyéb más száraz rögzítés esetén azonnal megkezdhető a durva csiszolás. Ennek feladata az egyes elemek közti egyenetlenségek megszüntetése, valamint a szennyeződések eltávolítása. A durva csiszolás után következik a fugakitt felhordása. Régen a fugakittet lakkból és csiszolatporból keverték ki. Ennek legnagyobb hátránya a nagymértékű zsugorodás, valamint a ridegség volt, így szinte garantált volt, hogy egy év után egyszerűen kiporszívózták a nagyobb fugákból.
Jelenleg több fajta fugázási lehetőség is van. Az alkalmazni kívánt lakktól, valamint olajtól függően különböző összetételű anyagok állnak rendelkezésre melyek jellemzően 1 mm-es fugáig működnek jól Az alkalmazásuk egyszerű, és hasonlít is a régi technológiához, hiszen itt is csak a csiszolóport kell összekeverni a fugakitt oldattal. Fontos, hogy a csiszolatpor, amit használunk, finom frakcióból származzon, ne tartalmazzon szennyeződéseket, valamint ne legyen öreg, más munkából megmaradt anyag. Az esztétikus padló készítésének talán legfontosabb mozzanata a csiszolás, hiszen ha nem jól végzik el akkor csak a lakkozás, olajozás után válnak láthatóvá a hibák, melyeket rendszerint csak a teljes folyamat újrakezdésével lehet orvosolni.
Lakkozás, olajozás
Jelenleg nagyon széles választék található a parkett lakkok, olajok területén. Nemcsak a sok gyártó, hanem az egyes típusok szép száma is megnehezíti a megfelelő felületkezelő anyag kiválasztását. A választást segítheti, ha figyelembe veszünk néhány ajánlást.
Az olaj ill. lakk minősége illeszkedjen a felhasználási területhez. Minden gyártó különböző rendeltetésű lakkokat, olajokat készít, melyek jellemzően árban is nagy eltérést jelentenek. Ezért pénzt és bosszúságot is spórolhatunk a választásnál.
A gyártók minden esetben feltűntetik, hogy mennyire kopásálló, vegyszerálló felületet lehet képezni az adott anyaggal. Fontos szempont, hogy lakás célú helyiségek között is érdemes különbséget tenni lakkválasztás szempontjából, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy konyha, nappali, gyerekszoba, vagy akár fürdőszoba a felületkezelni kívánt helység funkciója. Az egyes helyiségek felületének különböző tulajdonságokkal kell rendelkezniük:
- konyha: vegyszerállóság, karcállóság,
- nappali (nem alvás célú szoba): magas esztétikai hatás, színezhetőség,
- hálószoba, gyerekszoba: egészségre ártalmas anyagoktól való mentesség,
- fürdőszoba: kiemelkedő víz és vegyszerállóság.
Az előzőekben felsorolt szempontok természetesen átlagos esetre vonatkoznak. A középületek, sportpályák, vendéglátó és szórakozóhelyek külön kihívást jelentenek a választáskor. Ilyen esetekben célszerű a gyártók szakértőinek a véleményét is kikérni és meghallgatni.
Lakkok
A parkettalakkoknak számos csoportja kapható a piacon. Szinte kivétel nélkül valamilyen kereskedelmi név alatt futnak, ezáltal nagyban nehezítve a tájékozódást az egyes típusok között. Jellemzően savra keményedő (SK), poliuretán (PUR), poliészter (UP), poliakrilát (PMA) alapú lakkok alkotják a választékot. Természetesen ezeken belül léteznek egy- ül. kétkomponensű, vizes ül. oldószeres típusok is.
A legjobb minőséget jelenleg a kétkomponensű, vízbázisú, zömmel PUR lakkok képviselik. A savra keményedő, alkid-amin lakkok népszerűsége az elmúlt időben jelentősen csökkent, mivel ezek felhordása valamit száradása során nagymennyiségű oldószer és formaldehid kerül a levegőbe.
A bevonatnak minden esetben legalább három rétegből kell állnia. Ez a legtöbb esetben egy alapozót és két fedő réteget jelent. Vannak olyan lakkok is melyek nagyobb hígítással önmaguk alapozójaként is használhatók. Sohasem célszerű azonban magát az alapozóréteget kihagyni, mivel ez képezi a tapadóhidat a lakk és a parketta között. Az alapozót mindig egy fedőlakknak kell követnie és csak ezután célszerű köztes csiszolást végezni, amennyiben az szükséges. Ellenkező esetben könnyen lecsiszolhatjuk magát az alapozóréteget, miáltal elveszítjük a tapadóhidat. Általánosan igaz, hogy a karcállóságot, vízállóságot egy további lakkréteg beiktatásával növelni lehet. Ez főleg a középületek, valamint üzleti célú ingatlanok esetében lehet kívánatos. Bizonyos lakktípusoknál egy további réteg akár meg is duplázhatja a lakk élettartalmát.
Célszerű vízbázisú lakkokkal kísérletezni, mivel ezek kevésbé, vagy egyáltalán nem lépnek reakcióba a régi vagy más típusú lakkokkal.
A gyártók kínálatában léteznek zselés, sűrű tömítők melyekkel a mikrokarcolások nyom nélkül eltűntethetők. Ezeket célszerű a tisztítás, portalanítás után közvetlenül használni. Ezen anyagok használhatók más esetben is; alapozóként alkalmazva vastagabb lakkréteg hatását érhetjük el velük.
Színezés
Több lehetőségünk van, hogy kedvünkre változtassuk fa padlónk megunt színét, vagy készítsünk olyan árnyalatokat, amit természetes fával nem, vagy csak nagyon drágán érhetünk el. Az egyik változat, mikor a színezőanyagot a fára juttatjuk, azaz pácoljuk a parkettát. A másik lehetőség, hogy a felületkezelő anyagot színezzük meg. Mindkét eljárásnak vannak komoly előnyei és hátrányai is. Pácolás esetén a lakk- vagy viaszréteg kopásával nem kell számítani világosodásra, és maga az eljárás is egyszerűbb. A lakkhoz adott pigmentek esetén, mivel az nem ivódik bele mélyen a fába, felújításkor könnyebb más színt kialakítani, vagy visszaállítani a padló eredeti színét. A pácok többsége lehetőséget biztosít olajozásra, viaszolásra és lakkozásra egyaránt. Felhordásuk hasonló az olajokéhoz, ezért célszerű tárcsás géppel eloszlatni a padlón, az egyen-V letes rétegvastagság elérése érdekében.
Olajok, viaszok
Az olajok és viaszok a legrégebbi felületkezelő anyagok. Napjainkban ismét kezdenek visszatérni, a padlók esetében is. Sok előnyük van melyek használatukat megerősíti:
- természetes anyagokból készülnek,
- környezetbarátok,
- különleges esztétikai hatás érhető el használatukkal,
- könnyen, gyorsan felhordhatok,
- sérülések esetén házilag is javítható a felület.
Használatuknak határt szab a gyenge vízállóság, mivel nem képez zárt felületet a padlón. Ez a tulajdonság azonban rögtön előnnyé válik, ha olyan helyiségben használjuk őket, ahol a szigetelés nem megoldható, vagy nem sikerült tökéletesen, és fa padlóval kívánjuk borítani.
Szintén hátrányként említik sokan, hogy nem képez karcálló felületet. Ez természetesen ízlés dolga is. Egy rusztikus padló megjelenésének természetes velejárói a használat nyomai. Természetesen viaszréteg időnkénti felhordásával ez a hatás mérsékelhető, ill. megszüntethető. Olajok és viaszok esetén sokkal nagyobb szerep jut magának a fának. Ezért nem célszerű lágy fafajok használata, mivel azok sokkal sérülékenyebbek a mechanikai hatásokkal szemben.
Az olajok, viaszok használata a legtöbb esetben nem különíthető el egymástól. Az olajokat közvetlenül a fára hordják fel, majd az elérni kívánt hatás és a felhasznált alapig függvényében döntik el, hogy alkalmaznak-e viaszokat is.