A hővesztesség

A fűtés problémakörének megértéséhez legalább érintőlegesen foglalkoz­nunk kell a hőveszteség kérdésével is. Figyelembe véve a folyamatosan növekvő energia- és fűtőanyagárakat, meg kell ragadni minden lehetősé­get a takarékossághoz.

A megfelelően megválasztott építési anyagok, a jó minőségű kivitelezés esetén a fűtésre fordított energia mennyisége a teljes energiafogyasztás 40 %-ára csökkenthető.

A hőveszteség függ attól, hogy milyen anyagokat használnak az építkezéshez, és milyen módon szigetelték az egyes elemeket. Az öreg, rosszul szigetelő ablakokon akár a hő 40 %-a is elszökhet, új, hat légkamrás műanyag ablakok beépítésével ez az arány 20 %-ra csökkenthető, ha a kivitelezés és az ablakok szigetelése jó minőségű.

A hőveszteség szempontjából fontos tényező az épületnek a külső térrel érintkező valamennyi eleme. A múltban a legnagyobb hőveszteséget a rosszul szigetelő ablakok okozták. Napjainkban az épületek többségébe több légkamrás műanyag vagy faablakokat építenek be. A megfelelő szigetelés hatására az áteresztett hő mennyisége egyes esetekben harmadára csökkent.

Bármilyen fűtési rendszer ajánlása előtt célszerű a fűtött épület hőveszteségét kiszámítani. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a téli időszakban mennyi hő távozik a külső falakon, a tetőn, a padlón keresztül, ill. az abla­kok és ajtók tömítetlen helyein. Ezt az eltávozott hőmennyiséget pótolni kell a fűtési rendszernek az egyes helyiségekben, hogy meglegyen az előírt hőmérséklet.

   Hőszigeteléssel védekezhetünk a hőveszteség ellen. Minden anyagnakvan bizonyos hőszigetelő tulajdonsága. Ahhoz, hogy megtudjuk, mennyire alkalmas egy anyag a hőszigetelésre, először a hővezetési tényezőjét kell megvizsgálni. Általában érvényes az a megállapítás, hogy minél könnyebb egy anyag (kisebb a sűrűsége), annál kisebb a hővezetési képessége és így jobbak a hőszigetelő tulajdonságai.

 Bármilyen anyagot használjunk is a hőszigetelésre, szem előtt kell tartanunk, hogy a szigeteléseknek szorosan illeszkedniük kell.Amennyiben a hőszigetelő anyagok nem fekszenek egymásra, úgy otthőhidak alakulnak ki. A hőhíd olyan hely, ahol a hővezetési ellenállás értéke kisebb, így ott kisebb lesz a hőmérséklet, megszökik a meleg. Ilyen helyen könnyen bekövetkezhet a nedvesség kondenzációja és a penészedés. A hőhidak növelik a hőveszteséget és hatásukat gyakran túlfűtéssel kompenzáljuk. A hőhíd közelében ülő személy hideget érezhet annak ellenére, hogy a helyiségben egyébként meleg van.

A falaknak van egyfajta természetes szellőzése. Ez abból fakad, hogy a fal minden oldalán különböző a levegőnyomás. Ugyanakkor hozzájárulhat még a nedvesség terjedése is.

A szokásos építőanyagok közül a polisztirolhabnak van a legnagyobb ellenálló képessége a nedvesség terjedésével szemben. Továbbá hatékony szigetelő még a habos PVC és más könnyített anyagok. A hőszigetelés elvégezhető utólagosan is mind a szerkezet belső, mind külső oldalán.

Egy épületszerkezetben szigetelni kell még a csőhálózatot, a kazánokat, a vízmelegítőket, a hőcserélőket stb.

A csőhálózatot azért szigeteljük, hogy megelőzzük a bepárásodást - ami a hűtő- és klímaberendezéseknél a hideg víz közlekedése során tapasztalható.

Az épület hőszigetelésének korszerűsítése olyan intézkedéseket igényel, amelyekkel csökkenteni lehet a fűtéshez szükséges hő mennyiségét.

Ezek az intézkedések lehetnek:

  • az épületszerkezet módosítása (ajtóbenyíló kialakítása, az ablakok, bejárati ajtó cseréje, a külső falak, tető, födém szigetelése);
  • a fűtőrendszer korszerűsítése, (hatékonyabb hőforrás alkalmazása, a pincében vezetett csövek szigetelése);
  • az üzemeltetési költségek csökkentése (fűtésszabályozás alkalmazása a főforrásnál, a hőelosztóban, a fűtőtesteken, kisebb hőmérsékletű vizet használó fűtőrendszer alkalmazása).

Nagy hőmennyiség takarítható meg az épület hőszigetelésével. Ez magában foglalja a régi ablakok cseréjét, a ház utólagos hőszigetelését megfelelő szigetelő anyaggal. Szigetelőanyagként általában polisztirén lapokat, különböző anyagokból készült szőnyegeket, poliuretánhabot (az ajtók és ablakok illeszkedésénél) és más anyagokat használhatunk.

A szigetelés akkor hatékony, ha a legmegfelelőbb anyagokat használjuk, és betartjuk a gyártók által előírt technológiai előírásokat. Nem mindegy, hogy milyen falra milyen anyagot választunk, más anyaggal kell szigetelni a külső falakat, ehhez homlokzati polisztirént alkalmazunk, más anyagot választunk a tetőtér, a födém szigeteléséhez a ház belső részében.

A hőigény csökkentése, a hőszigetelés nem olcsó dolog, de a befektetés megtérül. A költségek függnek a felhasznált anyag fajtájától és vastag­ságától.

További megtakarítást hozhat a kazánház átalakítása és fűtésszabályozók alkalmazása a fűtőrendszerben. A befektetett költségek megtérülési ideje attól függ, hogy milyen mértékben emelkednek az energiaárak, és milyen hideg telek várhatók, vagyis mennyit kell majd fűteni az elkövetkező években. Az utóbbi években nagyon külön­bözött a tél hossza és átlagos hőmérséklete, a megtérülést nehéz pontosan meghatározni. Az árak is folyamatosan változnak. Hozzávetőlegesen azzal számolhatunk a jövőben, hogy 5.. .10 év alatt térül meg a befektetett pénz.

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. További info