Különböző épületek villamos hálózata

Panelépületek villamos hálózata

A panelépítészettel együtt fokozatosan fejlődtek az elektromos szere­léseknél alkalmazott eljárások is. Itt csupán a legutolsó, legelterjedtebb rendszert említjük meg, amelyet a panelépítészet utolsó fejlődési szaka­szában vezettek be. Ennél az összes felhasznált öntött-falelembe és vá­laszfalpanelbe előre beépítették az egymás után következő, dobozokba torkolló függőleges vezetékcsöveket. A paneltömbök szélén az egyes csö­veket megfelelően hosszú hajlítható műanyag védőcső ráhúzásával össze­kötötték, s így kialakult a szükséges kábelek befogadására alkalmas veze­ték csőrendszer. A gyakorlatban soha nem használták ki az összes függő­leges vájatot, így értelemszerűen az összes dobozt sem. A fölösleges do­bozokat fedéllel zárták le, amelyet a dobozba süllyesztettek és bebetonoz­tak vagy bevakoltak. Utólag, ha sikerül is megtalálni valamelyik felhasználatlan dobozt, használatba vétele gondot jelenthet. Nem biztos ugyanis, hogy a csövek össze vannak egymással kötve, sőt az sem, nincse­nek-e önmaguk is eldugaszolva a panelház építésekor használt kiöntő-anyaggal.

 

A hagyományos falanyagokból készült épületek villamos hálózata

A hagyományos építkezési technológiák tömör vagy üreges égetett téglát, ill. lyukacsos könnyűbeton idomköveket alkalmaznak a fal anyagául. Éppen a könnyített, jó hő- és hangszigetelő tulajdonságú építőanyagokat tudják ma már viszonylag pontos méretűre gyártani. Ezáltal lehetőség nyílt csak nagyon vékony rétegű belső és külső vakolatot felvinni a falakra, így viszont lehetetlen a szigetelt vezetőket és a kábeleket a vakolatba fek­tetni előre kialakított megfelelően mély hornyok nélkül. Horonymarót és a különböző dobozok fészkének elkészítésére fészekmarótalkalmazva a kábelek lefektetése és a dobozok rögzítése kis fáradsággal megoldható. A megfelelő marót mindig a fal anyagától függően választ­juk ki.

 

Öntött betonból készült épületek villamos hálózata

A monolitikus betonelemes házépítési technológiák nagyon gazdaságosak lehetnek, viszont tökéletes tervezést és szervezési előkészületeket igényel­nek. A tartófalakat és a válaszfalakat is egy az egyben úgy öntik az épület zsaluzatába, amelynek egyes elemeire előre rögzítik az összes dobozt és kapcsolótáblát, az odavezető vezetékcsövekkel együtt. A beton öntésekor az előre kiépített tartórendszerre a ható erők miatt a függőleges falakba vízszintes vezetékeket egyáltalán nem lehet fektetni. A falban lévő dobo­zok felé futó vezetékcsövek kizárólag függőlegesen haladhatnak, a szük­séges vízszintes csatlakozásokat vagy a központi mennyezeti dobozon keresztül, vagy a padlóban vezetik.

A beton- és a téglafal is nagy hőmennyiséget képes elvezetni, a beléjük ágyazott műanyag elemek még akkor se gyulladnának meg, ha acetilén hegesztőpisztollyal próbálnánk meg lángra lobbantani. Ezért az ilyen nem éghető építőanyagba ágyazott elemek nyugodtan készülhetnek gyúlékony műanyagból is.

Esetleges utólagos változtatásokra viszont ezeknél a kiépítéseknél csak részben van mód - vezetékeket cserélhetünk és amennyire a védőcsövek befogadóképessége engedi, számukat is növelhetjük. Ha komolyabb át­alakítást szeretnénk, mindenképpen valamilyen fali vezetékcsatorna rendszert kellene alkalmazni.