A belső vízvezeték hálózat részei

  •  a legalsó szinten vezetett vízszintes cső, amely a fő házi vízcsaptól a felszálló csövekig viszi a vizet;
  •  felszállócső, amely a vízszintes csőtől az egyes szinteken át viszi a vizet a szinteket ellátó hálózatig;
  • az egyes szinteket ellátó hálózat, amely a felszálló csövektől az egyes ágvezetékekig vezeti a vizet;
  • az ágvezeték a vízszintes, a felszálló- vagy az egyes szinteket ellátó hálózattól a vízelvételi helyekig (csapolókig) vezeti a vizet
  •  visszatérő vezetékből, amely a lehűlt meleg vizet viszi vissza a vízmelegítőbe, ezt a vezetéket azoknál a belső vízvezeték-hálózatoknál alkalmazzuk, amelyek központi vízmelegítőből kapják a meleg vizet
  • a belső tűzoltóvezetékből, amely a tűzoltó berendezéseket látja el vízzel, pl. tűzoltófecskendőket.

Az egész évben használt vízvezeték-hálózatot fagyvédett helyen kell vezetni. Azokat a vezetékeket, amelyeket nem védünk a fagytól, a hideg '"tával le kell zárni és leengedni (vízteleníteni).

Alapvezetékek.   A vízszintesen futó alapvezeték az épület közvetlenül a vízmérőóra után elhelyezett főcsapjától vezet a felszálló csövekig. Ha van alagsor, akkor az alapvezetéket az alagsorban vezetjük, ha az épület nincs alápincézve, akkor a földszinten. Ritkán javasolják az alapvezeték vezetését magasabb vagy a legmagasabb szinteken. Erre csak akkor kerül sor, ha az alapvezetéket nem lehet a legalsó szinten vezetni. Az alapvezetéket leg­gyakrabban az alagsor mennyezete alatt vezetjük. A nem alápincézett épületekben vezethetjük a ház alatti szerelőaknákban is.  Az alapvezeték házon kívüli szakaszait (pl. a vízmérő­óra és a ház közötti szakaszt) a fagyvédelem miatt a talajban, legalább 1,2 m-es mélységben kell vezetni. Az alapvezeték házba érkezésénél szerelőaknát kell építeni azokban az épületekben, amelyek nincsenek alápincézve. Hibás megoldás az alapvezeték padló alatti vezetése olyan épületekben, amelyek nincsenek alápincézve, mivel meghibásodás csőtörés esetén a víz alámoshatja az alapot. Ha a vízmérő órát vízaknában helyeztük el, akkor az utána felszerelt áteresztőcsap mellett még egy  áteresztőcsapot kell elhelyezni a vezeték épületbe való belépésénél.Ennek megfelelő esést kell adni a felszállócsövektől a víztelenítő szerelvényig, hogy légteleníthető ill. leereszthető legyen. A hidegvíz-vezetékena leeresztőcsapot leggyakrabban a fő-házcsap mellett helyezzük el. A melegvíz-vezeték a vízmelegítő felé lejt, a leeresztőcsapot a melegítőmellett helyezzük el. Ha ilyen esést nem tudunk biztosítani, akkor további leeresztőszerelvényeket kell elhelyezni a hálózatban.

 

Felszállóvezeték

Ezt leggyakrabban függőlegesen építik meg, és csak akkor törik meg, ha az egymás feletti szinteknek eltérő az alaprajza. Kezdete az alapvezetékről való leágazás, a végét a legfelső szintet ellátó hálózat vagy az utolsó ágvezeték kezdete jelenti. A felszállóvezetéket ma már ritkán végződik levegőztetőszeleppel. Minden olyan felszállócső előtt, amely több mint két szintet lát el vízzel, áteresztőcsapot kell elhelyezni, mögé pedig leeresztőszerelvényt vagy ürítőcsapot.

A felszállóvezetéket az épületen belül helyezzük el. Gyakori, hogy egy szerelőaknában vagy vájatban vezetik a szennyvíz mellék-gyűjtővezetékével. Ha a melegvíz- és a visszatérővezetékkel egy helyen vezetik, akkor a visszatérővezetéket a hidegvíz- és a melegvíz-csövek között kell elhelyezni.

 

Ágvezetékek és az egyes szinteket ellátó hálózat

   A szintet vízzel ellátó hálózat összeköti a felszállóvezetéket az ágvezetékkel. Az ágvezeték a vízvételi helyhez viszi a vizet, és leágazhat az alap-, a felszálló- vagy a szintet ellátó vezetékről is. A szintet ellátó vezetéken aj felszállóvezetékről való leágazás után áteresztőcsapot kell elhelyezni az egyes lakásokba való bevezetés mögé. A csap mögé gyakran helyeznek el vízmérő órát, hogy a vízfogyasztást eloszthassák az egyes lakások között.

 

A vízvezeték védelme a vízvisszaszívás ellen

 A belső ivóvízvezetéket védeni kell a szennyezett víz ellen, amely visszaáramolhat a csövekbe. Visszaáramlás akkor fordulhat elő, ha lezárják a belső vízvezeték-hálózatot, vagy annak egy részét (pl. a felszállócsövet) kinyitják az alsóbb szinten lévő leeresztőcsapot.

A lakásfelszerelési tárgyként forgalmazott vízvételi szerelvényeket (csap­telepek, keverőcsapok stb.) azzal védjük a visszaáramló víz ellen, hogy a kiömlőnyílásnak magasabban kell lennie, mint az alattuk lévő berendezési tárgyban elérhető legmagasabb vízszint. A kiömlőnyílás és a legmagasabb vízszint között legalább 20 mm-es távolságnak kell lennie. A kádakon, zuhanyzókon vagy mosogatóknál használt, kézi zuhanyfejjel felszerelt csapokat legalább visszacsapó szeleppel, vagy automata átkapcsolószerelvénnyel kell védeni, amely alulnyomás esetén automatikusan átkapcsolja a vízáramlást a kiömlőcsonkra.