Kazánokról

A kazán legfontosabb tulajdonsága a teljesítménye. Ennek legalább olyan nagynak kell lennie, hogy fedezze a befűtött helyiség hőveszteségeit. Amennyiben a rendszerhez vízmelegítő is csatlakozik, a kazán teljesítményének még nagyobbnak kell lennie. A kazánnak jó füstcsővel kell rendelkeznie az elégett gázok kéménybe való elvezetéséhez. A biztonságos és gazdaságos üzemelés érdekében a kazánt csappantyúval szerelik fel. Azon kazánoknak, amelyeknek elvezető csatornája a házfalon át vezet a szabadba, nincs kellő szívóhatása, ezért ventilátorral vannak kiegészítve. A kor­szerű szerkezetű kazánokat még különböző kiegészítőkkel szerelik fel pl. mesterséges vízkeverővel, amely megakadályozza a vízkő lerakódását; automatikus szabályozóval stb.

Gázkazánok. A családi házak vagy nagyobb objektumok fűtésére a földgázzal, propán-bután gázzal vagy önálló propángázzal üzemelő kazánok alkalmasak. A legelőnyösebb a földgázfűtés. Ott, ahol nincs gázvezeték, a felhasználó a PB-gázt választhatja.

Igen elterjedt, hogy a vízmelegítőt csatlakoztatják a fűtési rendszerhez. A cégek nagy része csak fűtésre alkalmas kazánokat ugyanúgy gyárt, mint kombinált, azaz vízmelegítővel ellátott kazánokat. A kombi fali kazánokat csak egy fürdőszoba használati melegvíz-ellátására lehet alkalmazni, ha a rendszerben kettő vagy több fürdőszoba (zuhanyozó) van, akkor tárolós használati melegvíz-bojlert kell beépíteni. A tárolós használati melegvíz­bojler lehet direkt, vagy indirekt fűtésű.

A kondenzációs kazán

A kondenzációs kazánok vagy más néven égéshőkazánok a tüzelőanyagokat - elsősorban a földgázt - leghatéko­nyabban égetik el, ill. hasznosítják. A hagyományos kazánok a tüzelő-anyagok energiatartalmát csak részben alakítják át hővé. A veszteségek közül a legjelentősebb a füstgázveszteség, a kéményeken keresztül a szabadba távozó égéstermék hőtartalma. Ez a veszteség két részből tevődik össze: az égéstermék érezhető hője a távozó füstgáz hőmérséklete általában 120...200 °C, ennek hőtartalma nem hasznosul és a távozó vízgőz rejtett hője.

A kondenzációs kazánok nagyméretű hőcserélője és megfelelő kialakítása lehetővé teszi, hogy az égéstermék 30...40 °C-on - a harmatponti hőmérsékletnél (földgáznál 57 °C) kisebb hőmérsékleten - távozzon.

Akis füstgáz-hőmérséklet eredményeként az égéstermék hőtartalmának és a távozó vízgőz párolgási hőjének jelentős része a lakás fűtésére hasznosítható.

A kondenzációs kazán energiafelhasználása akár 40 %-kal is kisebb lehet a hagyományos kazánokénál. Ez azt jelenti, hogy a fűtés energiaköltségei is 40 %-kal csökkenhetnek.

A kondenzációs fűtéstechnika eredményeként csökken az elégetett ener­giahordozó mennyisége, így ugyanilyen arányban csökken a légkörbe kibocsátott káros anyag - a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid mennyisége is. Köztudott, hogy a légkörbe kerülő szén-dioxid több mint 50 %-ban vétkes a föld káros felmelegedését okozó üvegházhatásban. A takarékosság eredményeként hosszabb ideig lesz elegendő a földön rendelkezésre álló, véges energiahordozó-készlet.

A kondenzációs kazán alkalmazási területe.

Minden régi és újonnan szerelt meleg vizes fűtési rendszernél használható, különösen jó eredmény érhető el az ún. kis hőmérsékletű, pl. padlófűtés, falfűtés esetében.

Radiátoros fűtésnél célszerű a 90/70 °C helyett maximum 80/60 °C rend­szert, vagy még kisebb hőmérsékletű rendszert tervezni. A radiátoros fűtésnél megfelelően kiválasztott szabályozással lehet növelni a konden­zációs üzem részarányát.

 A kondenzációs kazánokhoz megfelelő kéményt kell kialakítani, figyelembe véve a mindig nedves égésterméket, és a kéményben is folytatódókondenzvíz kiválást. Ezért a kéményt párazáró anyagból kell készíteni. A kondenzációs kazánoknál általában kettős csövű rend­szereket alkalmaznak, a kazánt ún. zárt rendszerben üzemeltetik a szabadból, tehát nem használja fel a helyiség levegőjét. Ez a megoldás biztonságtechnikai, életvédelmi és energiatakarékossági szempontból is alegkedvezőbb. A középső csőben, amely anyaga lehet speciális minőségű műanyag is, vezetik az égésterméket, a külső csőben vagy más alakú csatornában pedig ezzel szemben az égéshez szükséges levegőt. A  meglévő szigeteletlen 130 x 130 mm méretű, falazott korábbi hagyományos kéménybe behelyezhető a 70...80 mm átmérőjű egyenes vagyflexibilis égéstermék-elvezető cső. A kémény így még mint egy utolsó hőcserélő működik, 1...2 % további energia-megtakarítást eredményezve.

A kémény építési költsége nem nagyobb, sőt sokszor kisebb, mint egy korszerű, szigeteléssel ellátott, hagyományos kazánkéményé. A régi épü­letekben lévő régi, falazott kémények átalakítása kondenzációs kéménnyé lényegesen kisebb költségigényű, mint egy hagyományos szigetelt kémény kialakítása.

A kondenzációs kazánok gazdaságossága. Drágábbak a hagyományos kazánoknál, az árkülönbség a nyugat-európai országokban általában 1...6 év alatt megtérül. Az árarányok várható változása miatt a megtérülési idő az elkövetkező időszakban hazánkban is csökkenni fog.

 

Elektromos kazánok. Az elektromos kazánok szolgálhatnak fűtésre és vízmelegítésre, amikor is a fűtőanyag értelemszerűen az elektromos energia.

Az elektromos kazán alkalmazása előtt meg kell szerezni az elektromos művek írásos engedélyét a beszereléshez. Ott, ahol az elektromos energia elosztása nem kellőképpen korlátlan, az elektromos művek nem fognak hozzájárulni a kazán bekötéséhez.

A családi házakban működő elektromos kazánok legkisebb teljesítménye 3kW, a legnagyobbaké meghaladja a 63 kW-ot. A kazánok háromfázisú vezetékkel csatlakoznak a hálózatra, a feszültség általában 3 x 230 V vagy 3 x 380 V. A kazánt fel kell szerelni önálló védőbiztosítókkal ellátott áramkörrel. Az elektromos kazán főbb előnyei: ökológiailag kifogástalan, csendes üzemelés, nincs szükség kéményre, tökéletes szabályozás, automatikus üzemelés, olcsó karbantartás, 99 %-os hatásfok,nem szükséges külön fűtőanyag hozzáadása.