Fűtőtestekről

         A fűtőtestek a fűtési rendszer azon részei, amelyek közvetlenül továbbítják a hőt a fűtött helyiségbe. Létezik bordás, csöves, lap, sugárzó, meleg levegőjű, elektromos, acél, öntöttvas, falra szerelhető, ventilátoros, szabályozható stb. fűtőtest.

Fontos eldönteni, hogy mihez, mikor és hogyan kívánjuk használni őket és talán már a kiválasztásnál a legfontosabb szempont, hogy az üzemeltetési költségek minél kisebbek legyenek. Fő követelmények a fűtőtesttel szemben: hosszú élettartam, formatervezett alak, minél nagyobb fűtőfelület, minél kisebb vízfelhasználás stb.

Minél nagyobb a fűtőtest hőátadó felülete, annál több hőt képes  közvetíteni a környezetnek. Ezért a legtöbb csöves fűtőtest hőátadó felületét csavart bordázattal vagy sajtolt lamellákkal növelik.

A fűtőtestek teljesítményének fedeznie kell azon helyiség hőveszteségét, ahová a fűtőtestet elhelyeztük.

Nagy helyiségekben két - esetleg több fűtőtestet is elhelyezhetünk. Teljesítményük összege egyenlő a helyiség hőveszteségének értékével. Fontos a fűtőtestek helyes elhelyezése és rögzítése.

A fűtőtestet a leghűvösebb helyre, rendszerint az ablak alatti területre kell elhelyezni.

A fűtőtestek gazdaságos üzemeléséhez az alábbi szempontokat érdemes betartani:

  • a fűtőtest körül (minden oldalon) legalább 5 cm szabad helyet kell hagyni a levegőáramlásnak;
  • ajánlatos, hogy a függöny 5 cm-rel a fűtőtest fölött végződjön;
  • a radiátor mögötti falra érdemes alumínium fóliát erősíteni, ami visszaveri a hőt a helyiségbe;
  • a fűtőtest fedését úgy kell megoldani, hogy ne gátolja a levegőáramlást;
  • érdemes a legmagasabban elhelyezett fűtőtestekbe légtelenítőt be­építeni;
  • tartsuk tisztán a fűtőtest felületét;
  • érdemes a fűtőtestbe termosztátot vagy más gazdaságos szabályozó szerelvényt beépíteni;
  • bútorokat ne helyezzük a fűtőtest közvetlen közelébe.·        

Radiátorok (bordás fűtőtestek)

A leggyakrabban használt fűtőtestek a radiátorok. Az acéllemez radiátorok könnyűek, egyszerűen felszerelhetők és gyorsan fölmelegszenek A lemezek azonban egy idő után rozsdásodnak és a radiátorok kilyukadjanak (leggyakrabban a kapcsolódási pontokban). Élettartamuk 15...20 év körül van.

A szürke öntöttvasból készült radiátorok nehezek, tovább tartják a hőt. Drágábbak, mint az acéllemez radiátorok, de élettartamuk minimum 50 év. A radiátorok kötéstávolsága 300, 500, 600 és 900 mm. Annak függvényében válasszuk ki a radiátor méretét, hogy mekkora a parapett magasság, ill. nincs magassági korlát. A radiátorok hővezető fűtésre alkalmasak, ahol a víz hőmérséklete eléri a 115 °C-ot és túlnyomása 0,6 MPa. Ezért megfelel magasabb épületek fűtésére, nagyobb a nyomás és a lemezes radiátorok már nem alkalmazható.

Az acéllemezből készült lapradiátor a meleg vizes fűtési rendszer korszerű és gazdaságos építőeleme. A kiváló minőségű környezetbarát anyagok felhasználásával, és a legmodernebb technológiával gyártott termék megfelel a kor követelményeinek.

A hagyományos fűtőtesteknél nagyobb részarányú sugárzó hőleadás a gazdaságos üzemeltetést, a kisebb építési mélység az adott helyiség jobb helykihasználását, az egyszerű felületek a tisztántarthatóságot segítik elő.E fűtőtest alkalmazható minden szivattyús melegvíz-fűtési rendszer  (egycsöves, kétcsöves). A csővezeték bármilyen anyagból készülhet acéllemez és öntöttvas radiátor esetén, amely oxigéndiffúzióra nem hajlamos.

A hagyományos fűtési rendszereket 90/70 °C-os fűtővíz hőmérsékletre méretezik, az energiatakarékosságra való törekvés eredménye lett a kis, 75/65 °C-os fűtővíz-hőmérséklet, amely igénynek az acéllemez lapradiá­tor is megfelel. A fűtőtestek csekély vízmennyisége finom, gyors szabályozást biztosít, amely energia-megtakarítást jelent a felhasználónál.

Szegélyfűtőtestek. A szegélyfűtőtest folyamatosan adja le a meleget a külső falnál. A felmelegített falfelület is meleget sugároz, ez kellemes klímát, egyenlete hőmérsékletet eredményez a helyiségben. A külső és belső falak felületének hőmérséklete sem tér el jelentős mértékben.

Padlócsatorna fűtési rendszerek. Bizonyára már találkozott azzal a problémával, hogy nagy üvegfelületeknél nincs lehetőség és mód fűtőtesteket elhelyezni úgy, hogy az szép és esztétikus is legyen. Valójában a nagy üvegfelületeknél van szükség a hő utánpótlására, mivel a levegő hőmérseklete a nyílászáró környezetében hűl le, azok párásodását okozva. Erre nyújtanak megoldást a padlócsatorna rendszerek. Az ablakfelület előtti aljzatbetonba megfelelő helyet kell biztosítani, és ebbe kerül elhelyezésre a kompakt kivitelű fűtőtest lemezházzal, melyet esztétikus rácsozat takar. A meleg  levegő felszáll a rácson, ahol egyenletesen meleg hőfüggöny keletkezik, megakadályozva az ablakok párásodását is. Létezik a fűtőtest­nek olyan változata, ahol a levegő áramlását ventilátor beépítésével növelik, ebben az esetben a hőleadása számottevően megnő.

 

Fűtőtestek (radiátorok) kiválasztása

A fűtőtestek nagysága feleljen meg a helyiségre vonatkozó pontos hőszükséglet-számításnak.

A helyiségek légköbmétere alapján (W/m3) tapasztalati értékek szerint kiosztott fűtőtestek esetében előfordulhat, hogy az egyes helyiségek belső hőmérsékletei egymástól igen eltérőek lesznek, pl. a megkívánt 20 °C helyett 18...24 °C között szórnak. Ezért attól függően, hogy a szobatermosztátot melyik helyiségbe tettük, az egész lakás alul- vagy túlfűtött lesz.

Hogy ezt elkerüljük,

  • lehetőleg csak azonos anyagú fűtőtesteket válasszunk, pl. nem keverhető az alumínium- az acéllemez radiátorral;
  • a fűtőtesteket ne takarjuk el nehéz, földig érő függönyökkel, ne tegyük azokat burkolat alá, mert rontjuk a hőleadásukat. Amennyiben ez valakinek mégis igénye, arról feltétlen tájékoztassa tervezőjét. A fűtőtestek eltakarása, burkolása többlet radiátorfelületeket igényel;
  • minden esetben be kell tartani a fűtőtestgyártók előírásait a fűtővíz nyomására, hőmérsékletére, vízminőségére, az alkalmazható fűtési csőanyagra is.