A fűtésről általában

A kellemes hőérzet nagyon fontos minden embernek, a levegő megfelelő hőmérséklete ugyanis jelentős mértékben segíti az egészség megőrzését. A hidegebb helyiségekben tartózkodók könnyen meghűlhetnek, vagy egyéb betegségeket szerezhetnek. Káros azonban a túlzott meleg is, mivel azok, akik sokat tartózkodnak túlfűtött helyiségekben, a téli hidegben, kinn a szabadban könnyebben megfáznak.

Jó tanács. Az optimális hőmérséklet kialakítása fontos a munka és a pi­henés szempontjából is. A helyiség hőmérséklete ugyanis befolyásolhat­ja a munkában nyújtott teljesítményt és hatással van a pihenés mi­nőségére is. A munkahelyen, vagy az otthoni munkavégzés idején a kisebb hőmérsékletet kell tartani, a pihenéshez viszont melegebbre kell fűteni a lakást.

Az optimális hőmérséklet megfelelően megtervezett fűtőrendszerrel érhető el. Ebből a szempontból mindegy, hogy klasszikus módon, radiá­torral fűtünk, vagy padlófűtést, esetleg kályhát használunk.

A kívánt hatás és a megfelelő hőmérséklet, megfelelő hatékonyság, ill. gazdaságosság eléréséhez minden esetben fontos, hogy a meglévő fűtő­rendszerhez megfelelő szabályozórendszert alkalmazzunk.

A kellemes közérzetet nemcsak a levegő hőmérséklete befo­lyásolja. Az emberek munkateljesítményét, hangulatát és a pihenés mi­nőségét is befolyásolja, hogy milyen a közérzetünk, milyen kényelmet nyújt az épület a hőérzet szempontjából, azaz megfelelő-e a helyiségek fűtöttsége. A kényelemérzést legnagyobb mértékben a meleg, a zaj és a világítás befolyásolja. Ezek közül is a hőérzetnek van a legnagyobb szerepe.

A közérzetet befolyásolja a levegő hőmérséklete, páratartalma és tisz­tasága, valamint a levegőmozgás erőssége, a helyiséget határoló felületek, falak hőmérséklete, a benntartózkodók tevékenysége, öltözete, életkora és egészségi állapota.

Általánosan elmondható, hogy a levegő és a falak felületi hőmérsék­letének összege ne legyen kisebb 38 °C-nál. Az is zavaró, ha a levegő és a falak hőmérséklete jelentősen eltér egymástól: ha nagyobb 4 °C-nál, ak­kor azt már kellemetlennek érezzük. A levegő hőmérsékletét árnyékolt hőmérővel, 150 cm magasságban mérjük.

A közérzetet jelentősen befolyásolja az is, hogy a helyiségben milyen a le­vegő hőmérséklete különböző magasságokban. Ismert tény, hogy az ember úgy fázik meg legkönnyebben, ha fázik a lába. A levegő hőmérsék­letének eloszlása akkor a legmegfelelőbb, ha a lábnál a legnagyobb, és a plafon alatt a legkisebb. Egyér­telműen kiderül, hogy a padlófűtés sokkal megfelelőbb, mit a radiátoros fűtés.

 Több tanulmány szól arról, hogy a levegőcsere mérséklésével jelentős mennyiségű hő takarítható meg, amely a szellőztetéssel távozott volna.

 Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a levegőcserére szükség van higiéniai szempontból is, az elhasznált levegő cseréjét higiéniai előírások tartalmazzák. Azokban a helyiségekben is legalább kétóránként ki kell cserélni a levegő teljes mennyiségét, ahol nem tartózkodnak emberek, ennél gyakrabban, a káros anyagok felhalmozódásának ütemében kell szellőztetni a lakószobákban, vagy azokban a helyiségekben, ahol emberek tartózkodnak. Ezekben a termekben akár óránként többször is ki kell cserélni a teljes levegőmennyiséget.

A fűtött termekben az ablakok rövid ideig tartó kitárásával kell szellőz­tetni. A rövid idő ebben az esetben néhányszor 10 másodpercet, legfeljebb egy percet jelent, vagyis a szellőztetés ne tartson sokáig, mivel akkor a helyiség falai is lehűlnek.

 

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. További info