Elektromos padlófűtés

 A padlófűtés lehetséges megoldásai ma már a korszerű fűtőkábelek műszaki paramétereitől függnek. Ezek fő jellemzői, hogy tetszőleges hosszban alkalmazhatók - 50 cm-től több 100 m-ig - és közvetlenül a hálózati feszültségre, 230 V-ra köthetők.

Bárhol, bármikor bővíthetők vagy visszabonthatok.

A fűtőszalag teljes hosszban érzékeli környezete hőmérsékletét. Ahol meleget érzékel - pl. bútorok vagy szőnyegek alatt - leszabályozza a fűtést, azaz kisebb hőt ad le,"ahol hideget érzékel - pl. ajtók, abla­kok előtt - ott nagyobb hőt ad le, így biztosítja a helyiség egyenletes hőmérsékletét.

Nem vetemednek a bútorok, nincs kellemetlen komfortérzés az ülő- és fekvőgarnitúrák alatt létrejövő túlfűtés miatt. Szerelése gyors és egyszerű, nem szükséges speciális hidegvégkiképzés.

Az elektromos fűtés beszerelése a meleg vizes fűtéssel összehasonlítva jóval egyszerűbb, például nem kell elvégezni a vezetékek nyomáspróbáját, elkerülhető a szerelvények és más elemek üzemeltetési vizsgálata, nincs szükség légtelenítésre, a vezérlőszerelvények beállítására stb. Az elektro­mos padlófűtés energiahatékonysága nagyobb minden más fűtési rend­szer hatékonyságánál, elérheti a 99 %-ot. Az elektromos energiát szinte veszteség nélkül hőenergiává alakíthatjuk, ami a meleg vizes fűtés eseté­ben elképzelhetetlen. Az elektromos padlófűtéshez fűtőszőnyeget, fűtő­fóliát vagy fűtőkábeleket használunk. Mindegyik fűtőelem viszonylag vé­kony, vastagságuk nem éri el az 1 cm-t. A legelőnyösebb a használatuk azokban a helyiségekben, ahol a padlót kerámialapokkal burkoljuk, mint például a konyhában vagy a fürdőszobában .

Az elektromos padlófűtéshez biztosítani kell a 230 V-os feszültségű elek­tromos áramot. A fűtést külön áramkörre kell kötni, saját biztosítóval. A gazdaságos üzemeltetéshez fűtésszabályozóval kell ellátni. A fűtőszőnye­geket gyakrabban használják a fűtőfóliánál, ezért azoknak itt a könyvben nagyobb teret szentelünk.

A rendszer elemei:

Az elektromos padlófűtés a következő részekből áll:

  •  fűtőszőnyeg vagy fólia (esetleg fűtőkábel)
  •  hőérzékélő;
  •  műanyag  rögzítők;
  •  elektromos biztosító;
  •  hőszabályzó.

A hőszabályzó és a biztosító kivételével a többi alkatrész az elektromos fűtőrendszer tartozéka. A padlófűtés része még a fűtőszőnyeg mellett szerelőbeton, a vízszigetelés, dilatációs szalagok, hőszigetelés, hővisszaverő alátétfólia, beton simítóréteg és a járófelület. A padlófűtéskészlet része általában a fűtőszőnyeg a hőérzékelővel és a műanyag rögzítők. 

 

Az elektromos fűtőrendszerek alaptípusai

A sugárzófűtőrendszereket három csoportba oszthatjuk: tárolós, részle­gesen tárolós és közvetlen fűtési rendszerekre. A fő különbséget a hőleadók  feletti betonréteg vastagságában és a hőleadás gyorsaságában tapasztaljuk. A hőleadás gyorsaságán a fűtés bekapcsolása és a hőleadás kezdete köztiidőt értjük.

A betonréteg vastagsága attól függ, hogy milyen típusú fűtőrendszert választunk.Minél vastagabb a réteg, annál hosszabb időre van szüksége az átmelegedéshez, vagyis annál később kezdi melegíteni magát a helyiséget.

A közvetlen fűtésnél a fűtőszőnyeget nem takarja beton, közvetlenül a padlócsempe borítja.

A felfűtés ideje azt az időmennyiséget jelenti, amely szükséges a beton­réteg teljes felületének felmelegítéséhez, vagyis az az időszak, amíg a hő eljut a járófelületbe, és megkezdődik a helyiség felmelegítése. A közvet­len fűtésnél a fűtőszőnyegre már csak egy vékony, rugalmas ragasztóréteg kerül, amelynek feladata a szőnyeg egyenetlenségeinek eltüntetése. Erre a rétegre kerül a járófelület: a kerámiaburkolat. Ez a típus nem képes hőtárolásra, ezért nagyon gyorsan fűteni kezdi a helyiséget, gyakorlatilag nincs felfűtési ideje.

A teljesítmény azt mutatja, hogy az adott fűtőszőnyegnek mekkora a telje­sítménye a padlófelületre vonatkoztatva. A hőtárolós fűtéshez, amelynek vastagabb betonréteget kell felmelegítenie, nagyobb teljesítményű fűtő-szőnyeget alkalmazunk, mint a más fűtőrendszerek esetében. A nagyobb teljesítményt úgy érjük el, hogy nagyobb teljesítményű fűtőkábeleket alkalmazunk, vagy a kábeleket sűrűbben, egymáshoz közelebb helyezzük el. Azokon a helyeken, ahol nagyobb fűtőteljesítményre van szükség, a kábelek közeit akár a felére is csökkenthetjük. Ezt általában a hidegebb helyeken alkalmazzuk, például a az ablakok környékén.

 

Az fűtőszőnyeges fűtés

A fűtőszőnyeg úgy működik, mint egy padlóba épített fűtőtest. A szőnyeg alkalmazható új épületekben, de a régi épületek felújítása során is, például ha a fűtőrendszert vagy egész épületelemeket újítunk fel. A fűtőszőnyegek teljesítménye 10 W-tól néhány kW-ig terjedhet. A nagy üzemcsarnokokban több szőnyeget is elhelyezhetnek, amelyek összteljesítménye meghaladhatja akár a 10 kW-ot is.

A fűtőszőnyegek szerelésére a következő alapelvek vonatkoznak:

  •  a szőnyeg és a fal közt legalább 5 cm-es hézagot kell hagyni;
  •  az összekötőkábelt és a hőérzékelőt műanyag védőcsőben kell elhelyezni;
  •  a hőveszteség elkerülésére a szőnyeget hőszigetelő rétegre kell fektetni;
  •  nem szabad fűtőszőnyeget teríteni a berendezési tárgyak és a bútorok alá;

A közvetlen padlófűtés esetében, a hőtárolós rendszerrel szemben, a fűtőszőnyegre nem kerül betonréteg. A padló teljes építési vastagsága a járólappal együtt legfeljebb 2 cm.

A fűtőréteg vastagsága lehetővé teszi azt is, hogy már kész padlóra alkalmazzák azt.

Ennek a rendszernek további előnye a rugalmas, gyors fűtés- a rövid felfűtési idő.

A bekapcsolás után a fűtőszőnyegek nagyon gyorsan, kevesebb mint 15 perc alatt felmelegítik a járófelületet. Hátránya ugyanakkor a rossz hőtárolás, a padló röviddel a fűtés kikapcsolása után megszűnik melegíteni.

 

Fűtés fűtőfóliával

Fűtőfóliákat használnak a lakószobák padló- és mennyezetfűtéséhez egyaránt, megfelelnek ugyanis mindkét rendszerhez.

 

Fűtőkábeles fűtés

A fűtőkábel rézből készült, állandó ellenállású ohmikus kábel. Feladata az elektromos energia hőenergiává való átalakítása.

1 m hosszúságú kábel 8…17 W teljesítményt adhat le. A kábel előnye, hogy nincs textilalaphoz rögzítve, könnyebben alakítható, formálható, mint a fűtőszőnyeg. Hátránya, hogy több helyen kell rögzíteni, mint a szőnyeget, ebből kifolyólag a szerelés is tovább tart.

 

Dilatációs szalagok

A hőmérséklet-változás hatására az anyagok tágulnak és zsugorodnak, ugyanez a folyamat játszódik le a padlófűtés esetén is.

A hőtágulás kompenzációját, a táguláshoz szükséges hézagot dilatációs sávval tesszük lehetővé, amelyet a helyiségben körbevezetünk.

A dilatációs szalagok jellemző tulajdonságai:

  • kitöltik a hőszigetelő lapok és a fal közötti dilatációs hézagot;
  • megakadályozzák, hogy a betonrétegben lévő víz a helyiség falába szivárogjon;
  • javítják a padló hangszigetelését, gátolják a hanghullámok átterjedését a padlóból a falakba;
  • jó hőszigetelők, nagy a vegyi ellenállásuk;
  • nem szennyezik a környezetet, újrafelhasználhatók.

 

Hőszigetelő lapok

A hőszigetelő lapok nélkülözhetetlen elemei a padlófűtésnek, használatuk elkerülhetetlen a hőveszteség csökkentéséhez. A lapokat közvetlenül a helyiség vízszintes tartószerkezetét alkotó betonrétegre fektetjük. A betonrétegnek vagy szerelőbetonnak egy darabból kell állnia, és a teljes felületének simának kell lennie. Erre fektetjük a szigetelőlapokat.

A szigetelőlapokkal elfedjük az egész padlót, azokra a helyekre is fek­tetünk, ahová nem tervezünk fűtőszőnyeget vagy fűtőkábelt. A fűtéstől ugyanis a beton teljes felülete átmelegszik, ha nem szigetelnénk, akkor a hő távozna a nem szigetelt részeken, vagyis nagyobb hőveszteséggel kel­lene számolnunk.

A padlófűtés szigeteléséhez nem használhatunk bármilyen anyagból készült szigetelőlapokat, mivel az átlagos, egyszerű belső szigeteléshez használt polisztirénlapokat a fűtés károsítja, tönkreteszi. A padlófűtéshez extrudált és expandált polisztirénlapokat használunk hőszigetelésként.

A szerelőcégek legalább 5 cm vastagságú szigetelést javasolnak. Vasta­gabb szigeteléssel tovább javíthatunk a helyiség hőszigetelésén, vagyis tovább csökkenthetjük a talajba jutó hő mennyiségét, javíthatjuk a fűtés hatékonyságát. A hőszigeteléssel ugyan nőnek a szerelési költségek, de csökkenthető a későbbi, üzemeltetési költség.

 

Hővisszaverő alátétfólia

A polisztirén hőszigetelő lapokat hővisszaverő alátétfóliával fedjük le. Ennek két feladata van: a fűtőszőnyegekből származó hőt felfelé irányítja a fűtött padlóréteg irányába, és egyben védi a hőtől az alatta lévő szigetelőlapokat.

 

A járófelület

A padló legfelső rétegét nevezzük járófelületnek. Ezt sokféle anyagból készíthetjük, mindig szem előtt kell tartani azonban, hogy olyan anyagot válasszunk, amely jó hővezető. A padlófűtés által leadott hőmennyiséget ugyanis minél nagyobb mértékben a helyiségbe kell juttatni, ezért a szigetelőként működő anyagok alkalmazása hátrányos.

Nem megfelelő padlóburkoló tehát például a vastag vagy sűrű szövésű szőnyeg, mivel ezen keresztül nehezen jut át a hő. A padló felszínének hőmérséklete legfeljebb 27 °C lehet, ezt a megfelelő hőszabályozó berendezéssel érjük el.